Elmélet · Általános kémia · Reakciókinetika

Reakciókinetika

A termokémia megmondja, mennyi energia szabadul fel egy reakcióban — a kinetika viszont arra felel, hogy milyen gyorsan és miért éppen olyan gyorsan megy végbe. Megnézzük a reakciósebességet, az ütközési elméletet, a sebességet befolyásoló tényezőket és a katalízist.

reakciósebesség ütközési elmélet aktiválási energia sebességi egyenlet katalízis

A) A reakciósebesség

01

A reakciósebesség

Egy kémiai reakció a kiindulási anyagok átalakulása termékekké. A termokémia arra felel, hogy ez mennyi energiával jár; a reakciókinetika viszont azt vizsgálja, milyen gyorsan zajlik le a folyamat, és hogy milyen tényezők szabják meg ezt a sebességet.

Reakciósebesség (v)

Megadja, hogy időegység alatt egységnyi térfogatban hogyan változik valamelyik anyag anyagmennyisége; arányos az adott anyag koncentrációváltozásával. Mértékegysége: mol/(dm³·s).

A reakciósebességet a koncentráció időegységre eső változásával fejezzük ki. Ha egy A kiindulási anyag fogy, a koncentrációja csökken, ezért az ő fogyásából számolt sebességet előjelhelyesen így írhatjuk:

v = − Δ[A] / Δt   ⟶   v = + Δ[termék] / Δt

Elég egyetlen komponens koncentrációváltozását ismerni: a többi anyagé a sztöchiometriai arányokból adódik. Ha például a 2 A → B reakcióban A kétszer olyan gyorsan fogy, mint amilyen gyorsan B keletkezik, akkor a két sebesség az együtthatókkal összhangban átszámítható egymásba.

🔑
A sebesség egy pillanatnyi jellemző: a reakció során folyamatosan változik — jellemzően csökken, ahogy a kiindulási anyagok fogynak.
Koncentráció–idő grafikon
idő (t) → koncentráció (mol/dm³) → kiindulási anyag [A] termék [B] nagy meredekség → nagy sebesség kis meredekség → kis sebesség
A görbe érintőjének meredeksége a pillanatnyi sebesség. A reakció elején a legnagyobb (sok a kiindulási anyag), majd ahogy az anyag fogy, a görbe ellaposodik — a sebesség csökken.

02

Az ütközési elmélet

Miért megy végbe egyáltalán a reakció, és miért éppen olyan gyorsan? A választ az ütközési elmélet adja: ahhoz, hogy a kiindulási anyagok átalakuljanak, a részecskéknek ütközniük kell egymással. Csakhogy nem minden ütközés vezet reakcióhoz — a részecskék többsége egyszerűen visszapattan egymásról.

Hatásos (eredményes) ütközés

Olyan ütközés, amely (1) legalább az aktiválási energiával (Ea) történik, és (2) megfelelő térbeli orientációval (a megfelelő atomok kerülnek egymás közelébe). Csak a hatásos ütközések vezetnek reakcióhoz.

Aktiválási energia (Ea)

Az aktivált komplexum képződéséhez szükséges energiatöbblet. Mértékegysége kJ/mol. Ez az az „energiagát", amelyet a részecskéknek meg kell mászniuk ahhoz, hogy a reakció elindulhasson.

Aktivált komplexum

Rövid életű, magas energiájú átmeneti részecske, amelyben a régi kötések bontása és az új kötések kialakulása egyszerre, „félúton" zajlik — a kötések éppen átrendeződnek.

Az orientáció szerepe

Hiába elég nagy egy ütközés energiája, ha a részecskék rossz irányból találkoznak — ekkor a reakcióhoz szükséges atomok nem kerülnek egymás közelébe, és a részecskék reakció nélkül visszapattannak. Kattints rá, vagy figyeld az animációt:

Ütközés-orientáció — jó vs. rossz (animált)
Jó orientáció → reakció ✔ termék a reaktív atomok találkoznak Rossz orientáció → visszapattan rossz atomok érnek össze reaktív atom másik atom partner molekula Mindkét ütközés elég energiás lehet — csak az orientáció dönt.
A bal oldalon a reaktív atomok kerülnek össze → hatásos ütközés, reakció. A jobb oldalon rossz a térbeli helyzet → a részecskék reakció nélkül visszapattannak.

Az energiagát: az energiadiagram

A reakció lefolyását energetikailag az energiadiagram mutatja. A kiindulási anyagok energiaszintjéről a rendszernek fel kell „kapaszkodnia" az aktivált komplexum magas energiájú púpjáig (ez az Ea), majd onnan „legurul" a termékek szintjére. A kiindulási és a termékszint különbsége a reakcióhő (ΔrH).

Energiadiagram aktiválási energiával
reakciókoordináta → energia → kiindulási anyagok aktivált komplexum termékek Ea ΔrH
Az Ea (aktiválási energia) a kiindulási szinttől az aktivált komplexum púpjáig mért energiatöbblet. A kiindulási és a termékszint különbsége a reakcióhő (ΔrH) — itt exoterm (a termék alacsonyabban van).
🔥
A reakcióhő és az endoterm/exoterm fogalmak a termokémia témaköréhez tartoznak — részletesen ott foglalkozunk velük (lásd a vezérlőpult Termokémia fejezetét és a kapcsolódó Számítás feladatokat).

B) Befolyásoló tényezők

03

A sebességet befolyásoló tényezők

Az ütközési elméletből minden befolyásoló tényező levezethető: bármi, ami növeli a hatásos ütközések számát (időegység alatt), gyorsítja a reakciót. Válassz egy tényezőt — a doboz megmutatja, hogyan változik a részecskék viselkedése!

A tényezők részletesen

A reagáló anyagok minősége

Az aktiválási energia (Ea) az anyagi minőségtől függ: minden reakciónak saját energiagátja van. Kis Ea → gyors reakció (sok ütközés éri el a gátat), nagy Ea → lassú reakció. Ezt a tényezőt a többivel ellentétben nem mi „állítjuk be" — ez magából a reakcióból adódik.

Koncentráció (homogén reakciónál)

Nagyobb koncentráció → a részecskék sűrűbben vannak → gyakoribb (és így több hatásos) ütközés → nagyobb sebesség. Ezért gyorsul fel egy reakció töményebb oldatban, vagy gázoknál a nyomás (azaz a koncentráció) növelésekor.

Hőmérséklet

Magasabb hőmérsékleten a részecskék gyorsabban és erélyesebben mozognak: egyrészt gyakrabban ütköznek, másrészt — és ez a fontosabb — jóval több ütközés éri el az Ea-t. A hőmérséklet emelésével a reakciósebesség mindig nő.

🌡️
A hőmérséklet emelése a hatásosság (energia + orientáció) közül az energiafeltételen segít a legtöbbet: egyre több részecske mozgási energiája lépi át az aktiválási gátat. Ezért nő a sebesség mindig — endoterm és exoterm reakcióknál egyaránt.
Megoszlási (érintkező) felület — aprítottság (heterogén reakciónál)

Ha a reagáló anyagok eltérő fázisúak (pl. szilárd + gáz vagy szilárd + folyadék), a reakció a fázishatáron zajlik. Nagyobb érintkező felület → gyorsabb reakció. Ezért reagál a porított anyag sokkal gyorsabban, mint a darabos (pl. a lisztpor robbanékony, a búzaszem nem).

💡
A katalizátor szintén a befolyásoló tényezők közé tartozik — ez azonban olyan fontos és sokrétű, hogy külön szekciót (06) kapott.
Hőmérséklet és az aktiválási gát — energiaeloszlás
mozgási energia → részecskék száma → alacsony T magas T Ea E ≥ Ea (hatásos)
Az Ea vonaltól jobbra eső részecskéknek elég nagy az energiájuk a reakcióhoz. Magasabb hőmérsékleten az eloszlás jobbra tolódik és ellaposodik → sokkal több részecske lépi át a gátat → nagyobb sebesség.

04

A sebességi egyenlet

A koncentráció hatását mennyiségileg a sebességi egyenlet írja le. Egy homogén reakció sebessége a kiindulási anyagok pillanatnyi koncentrációitól függ:

v = k · [A]x · [B]y

ahol a [ ] a komponensek pillanatnyi koncentrációja (mol/dm³), k a reakciósebességi állandó, az x és y kitevők pedig a részrendűségek.

Reakciósebességi állandó (k)

Adott reakcióra, adott hőmérsékleten és katalizátor mellett állandó érték. Megmutatja, mekkora lenne a sebesség egységnyi koncentrációk esetén. A hőmérséklet emelésével nő (ezért nő a sebesség is); katalizátor jelenlétében szintén nagyobb.

Konkrét példa

Tekintsük a nitrogén-monoxid és a klórgáz reakcióját:

2 NO + Cl2 → 2 NOCl

A tapasztalat szerint ennek sebességi egyenlete:

v = k · [NO]2 · [Cl2]

Vagyis a NO koncentrációjától négyzetesen, a Cl2 koncentrációjától elsőfokon függ a sebesség. Ha például a NO koncentrációját megduplázzuk, a sebesség négyszeresére nő; ha a Cl2-ét duplázzuk, a sebesség kétszeresére.

⚠️
Az x és y kitevők a tapasztalatból (kísérletből) adódnak — nem feltétlenül egyeznek a reakcióegyenlet sztöchiometriai együtthatóival! (A fenti példában éppen egybeesnek, de ez nem általános szabály — a reakció mechanizmusa dönti el.)
Hogyan hat a koncentráció a sebességre?
Híg — kis [A] ritka ütközés → lassú Tömény — nagy [A] gyakori ütközés → gyors
Több részecske ugyanabban a térfogatban = több ütközés időegység alatt = több hatásos ütközés = nagyobb sebesség.

05

A reakciók csoportosítása sebességük szerint

A reakciók sebessége óriási tartományt fog át: a robbanás a másodperc törtrésze alatt lezajlik, a vas rozsdásodása évekig tart, a levegő nitrogénjének és oxigénjének egyesülése pedig szobahőmérsékleten gyakorlatilag soha. Eszerint három csoportot különböztetünk meg:

TípusJellemzésPélda
Pillanatreakciók Nagyon gyorsak; a másodperc töredéke alatt végbemennek. ionreakciók vizes oldatban (csapadékképződés), égés, robbanás
Időreakciók Mérhető sebességűek; lefolyásuk percekig, órákig, évekig is eltarthat. a vas rozsdásodása, a fa korhadása
Gyakorlatilag végtelen lassú reakciók Szobahőmérsékleten nem mennek végbe (túl nagy az aktiválási energia). N2 + O2 egyesülése a levegőben
A reakciósebesség nagyságrendi skálája
Pillanatreakció Időreakció Végtelen lassú robbanás, égés, csapadék rozsdásodás, korhadás N₂ + O₂ a levegőben gyors lassú
Ugyanaz a két anyag más-más körülmények között más sebességgel reagálhat — de a hőmérséklet megfelelő emelésével a „végtelen lassú" reakciók is beindíthatók (pl. a levegő nitrogénje villámlás vagy motor magas hőmérsékletén oxidálódik).

C) Katalízis

06

Katalízis

A reakciósebesség egyik leglátványosabb befolyásolási módja a katalízis. A katalizátor a reakciót gyorsítja anélkül, hogy közben elhasználódna.

Katalizátor

Olyan anyag, amely gyorsítja a reakciót, de közben maradandóan nem változik meg, és a reakció végén visszanyerhető (nem fogy el). Már kis mennyiségben is hatékony.

Hogyan működik?

A katalizátor a kiindulási anyaggal átmeneti terméket képez, és ezzel kisebb aktiválási energiájú reakcióutat nyit. A kisebb Ea miatt több ütközés lesz hatásos (több részecske energiája éri el a gátat) → nagyobb sebesség. Lényeges:

Próbáld ki: kapcsold be és ki a katalizátort, és figyeld, mi változik (és mi nem) az energiadiagramon!

A katalízis fajtái

Példák a gyakorlatból

KatalizátorReakció / felhasználásTípus
MnO2a hidrogén-peroxid (H2O2) bontása vízre és oxigénreheterogén
Fe (vas)az ammóniaszintézis (N2 + 3 H2 → 2 NH3, Haber–Bosch-eljárás)heterogén
Pt, Pd, Rha gépkocsik katalizátora (a kipufogógáz káros anyagainak átalakítása)heterogén
enzimekbiokémiai reakciók az élő sejtekben (pl. emésztés, anyagcsere)bio (homogén)
Heterogén katalízis: reakció a felületen
szilárd katalizátor felülete 1. megkötődés 2. reakció (kisebb E_a) 3. termék leválik
Heterogén katalízisnél a molekulák a katalizátor felületén megkötődnek (adszorbeálódnak), ott a kötések meggyengülnek (kisebb Ea), reagálnak, majd a termék leválik (deszorbeálódik) — a felület újra szabaddá válik.
⚠️
A katalizátor nem tolja el a kémiai egyensúlyt — csak gyorsabban beállítja azt (az oda- és a visszairányú reakciót egyformán gyorsítja). Az egyensúly helyzetét más tényezők szabják meg → lásd a Kémiai egyensúly témakört.
🎯
Összefoglalva: a reakciósebességet az időegység alatti hatásos ütközések száma határozza meg. Ez nő, ha kisebb az aktiválási energia (anyagi minőség, katalizátor), ha nagyobb a koncentráció vagy az érintkező felület, és különösen, ha magasabb a hőmérséklet. A katalizátor a leglátványosabb eszköz: kis Ea-jú utat nyit, de a reakcióhőt és az egyensúly helyzetét nem változtatja meg.