Szerves kémia · Alkalmazott és környezeti kémia · Műanyagok és polimerek

Műanyagok és polimerek

A műanyagok óriásmolekulák: több ezer kis egységből, monomerből felépülő makromolekulák. Néhány kis molekulából épül fel a bevásárlószatyor, a PET-palack, a teflonserpenyő, a nejlonharisnya és a gumiabroncs is. Ebben a fejezetben a monomer → polimer felépüléstől a két nagy reakciótípuson (addíciós polimerizáció és polikondenzáció) át a hőre lágyuló, hőre keményedő és rugalmas műanyagokig, majd a konkrét polimereken (PE, PVC, PS, PTFE, PMMA, PET, nejlon, bakelit) és a vulkanizáláson keresztül a környezeti hatásig és az újrahasznosításig építjük fel a képet — mindig a szerkezet → tulajdonság → felhasználás logikája mentén.

monomer → polimer addíciós polimerizáció polikondenzáció termoplaszt · duroplaszt PE · PVC · PET · nejlon vulkanizálás újrahasznosítás

A) A polimerek felépülése

01

Monomer → polimer

A polimerek (görögül: „sok részből álló") óriásmolekulák: sok, egyenként kis molekulából, monomerből épülnek fel úgy, hogy azok kovalens kötésekkel hosszú láncba (vagy térhálóba) kapcsolódnak. A polimert felépítő, ismétlődő szerkezeti darab az ismétlődő (monomer)egység, az egy láncba beépült egységek száma pedig a polimerizációs fok (a képletekben n).

Monomer és polimer

A monomer az a kis molekula, amelyből a polimer felépül. A polimer (makromolekula) sok monomeregységből álló óriásmolekula. A láncban ismétlődő darab az ismétlődő egység; a benne lévő egységek száma (n) a polimerizációs fok. Mivel a láncok nem mind egyforma hosszúak, n (és így a moláris tömeg) átlagérték.

A monomertől a makromolekuláig
sok monomer n db kis molekula polimerizáció ismétlődő egység [ ismétlődő egység ]ₙ egyetlen makromolekula
A monomerek hosszú láncba kapcsolódnak. A láncban ismétlődő egység szabályosan ismétlődik n-szer; ez az n a polimerizációs fok. Egyetlen makromolekula több ezer atomot is tartalmazhat.

Természetes és mesterséges polimerek

Polimerek nemcsak a laboratóriumban készülnek — az élő természet tele van velük. Aszerint csoportosítunk, hogy a polimer honnan származik:

CsoportEredetPéldák
Természetes polimerekélő szervezetek állítják előkeményítő, cellulóz, fehérjék, DNS, természetes kaucsuk (poliizoprén)
Mesterséges (szintetikus) polimerekvegyipari úton, monomerekből gyártjákpolietilén (PE), PVC, polisztirol, PET, nejlon, bakelit
Átalakított (mesterséges alapú) polimerektermészetes polimer kémiai átalakításávalviszkóz, celluloid (cellulózból)
🔑
Két gyártási út. A szintetikus polimerek túlnyomó része kétféle reakcióval készül: addíciós polimerizációval (a monomerek melléktermék nélkül állnak össze) vagy polikondenzációval (minden lépésben kis molekula, jellemzően víz lép ki). A következő két fejezet ezt a két utat állítja szembe.

02

Az addíciós polimerizáció

Az addíciós polimerizáció során a monomerek egyszerű összekapcsolódással, melléktermék kilépése nélkül állnak láncba. Feltétele, hogy a monomerben legyen többszörös kötés — jellemzően egy szén–szén kettős kötés (C=C). A polimerizáció során e kettős kötés gyengébbik, π-kötése felszakad, és az így felszabaduló vegyértékekkel kapcsolódnak össze a monomerek.

Addíciós polimerizáció

Olyan láncreakció, amelyben a többszörös kötést (C=C) tartalmazó monomerek a π-kötés felszakadásával, kis molekula (melléktermék) kilépése nélkül kapcsolódnak össze. Ezért az ismétlődő egység összegképlete azonos a monomeréval — csak a kettős kötés alakul át egyszeres kötésekké.

Etén → polietilén: a π-kötés felszakad
etén (monomer) C C HHHH CH₂=CH₂ (C₂H₄) a π-kötés (kék) felszakad addíció polietilén (polimer) HH HH HH HH ismétlődő egység [ –CH₂–CH₂– ]ₙ az egység összegképlete is C₂H₄ — nincs melléktermék!
A C=C kettős kötés π-része felszakad, és a szénatomok szabaddá váló vegyértékei a szomszédos egységekhez kötnek. A monomer és az ismétlődő egység összegképlete azonos (mindkettő C₂H₄), és nem keletkezik melléktermék — ez az addíciós polimerizáció ujjlenyomata.

A gyökös mechanizmus három lépése

Az addíciós polimerizáció leggyakoribb módja a gyökös (szabadgyökös) mechanizmus. Ehhez egy iniciátorra (gyökképzőre, pl. peroxidra) van szükség, amely elindítja a láncreakciót. Három szakaszra bontjuk:

Gyökös polimerizáció: iniciálás → propagáció → termináció
1 · Iniciálás (indítás) R–R → 2 R• R• + CH₂=CH₂ → R–CH₂–CH₂• gyök keletkezik 2 · Propagáció (láncnövekedés) R–CH₂–CH₂• + CH₂=CH₂ → R–CH₂–CH₂–CH₂–CH₂• a gyök újabb monomereket kap fel — a lánc gyorsan hosszabbodik (ismétlődik n-szer) 3 · Termináció (lezárás) –CH₂• + •CH₂– → –CH₂–CH₂– (két lánc-gyök egyesül) a gyökök elfogynak
Az iniciálás gyököt hoz létre, amely megtámadja az első monomert. A propagációban a lánc végén lévő gyök egymás után kapja fel a monomereket. A termináció akkor következik be, amikor két gyök egyesül, és a lánc lezárul.
⚡
Az „azonos összegképlet" a legmegbízhatóbb felismerési jel a dolgozatban: ha a monomer és az ismétlődő egység összegképlete megegyezik (csak a kettős kötésből lett két egyszeres kötés), akkor addíciós polimerizációról van szó. Ilyenkor soha nincs melléktermék.

03

A polikondenzáció

A polikondenzáció a másik nagy polimergyártó reakció. Itt a monomereknek legalább két reakcióképes funkciós csoportja van (pl. két –OH, két –COOH, két –NH₂), és a láncépülés minden egyes lépésében kis molekula lép ki — jellemzően víz. Mivel a monomer minden lépésben elveszít egy kis darabot, az ismétlődő egység összegképlete NEM azonos a monomerek összegével (a kilépő víz miatt kisebb).

Polikondenzáció

Olyan lépcsőzetes polimerképződés, amelyben két (vagy több) funkciós csoportot viselő monomerek úgy kapcsolódnak össze, hogy közben minden kötésképződéskor kis molekula (jellemzően víz) lép ki. A funkciós csoportok szabják meg a keletkező kötést: –OH + –COOH → észterkötés (poliészter), –NH₂ + –COOH → amidkötés (poliamid).

Polikondenzáció: minden lépésben víz lép ki
kétfunkciós monomer HO–R–COOH + HO–R'–COOH –R–CO–O–R'– új észterkötés H₂O ↓ A –OH és a –COOH közül egy H és egy OH vízként kilép — a két monomer közt észterkötés marad.
A kétfunkciós monomerek reakcióképes csoportjai összekapcsolódnak, miközben minden kötésnél egy vízmolekula lép ki. Ismételve hosszú lánc, poliészter (itt) vagy poliamid keletkezik.

A két reakciótípus szembeállítása

Addíciós polimerizációPolikondenzáció
A monomer feltételetöbbszörös kötés (jellemzően C=C)legalább 2 reakcióképes funkciós csoport
Mellékterméknincsvan — kis molekula (jellemzően víz)
Az egység összegképleteazonos a monoméralkisebb (a kilépő víz miatt)
Mi történik a monomerrel?a π-kötés felszakada funkciós csoportok reagálnak, kötés jön létre
PéldákPE, PP, PVC, PS, PTFE, PMMAPET (poliészter), nejlon (poliamid), bakelit

Interaktív: polimerizáció-típus osztályozó

Válassz egy monomert vagy monomerpárt, és döntsd el a program segítségével, hogy addíciós polimerizációval vagy polikondenzációval keletkezik-e a polimer — mindig az indoklással együtt!


B) A műanyagok szerkezete és fajtái

04

Csoportosítás szerkezet szerint

A műanyagok legfontosabb gyakorlati tulajdonságát — hogyan viselkednek melegítésre — a láncaik szerkezete szabja meg: lineárisak-e (egymás mellett elcsúszó szálak), vagy térhálósak (kovalens kötésekkel egyetlen óriási hálóvá kötve). Ezért három nagy csoportot különböztetünk meg.

CsoportLánc­szerkezetMelegítésrePéldák
Hőre lágyuló (termoplaszt)lineáris vagy gyengén elágazó láncok; közöttük csak másodrendű kötésekmeglágyul, megolvad, alakítható, majd újra megszilárdul — újraolvaszthatóPE, PP, PVC, PS, PET
Hőre keményedő (duroplaszt)sűrűn térhálós — a láncokat kovalens keresztkötések fűzik összenem lágyul meg; erős hevítésre bomlik, elszenesedik — nem olvasztható újrabakelit, melamingyanta, epoxi
Elasztomer (gumi)lazán, ritkán térhálós, feltekeredett láncokrugalmas: nyújtható, majd visszaugrik; nem olvad meggumi (vulkanizált kaucsuk), szilikonkaucsuk
🔑
A kulcs a keresztkötés. A hőre lágyuló anyagban a láncokat csak gyenge, másodrendű kötések tartják együtt — ezeket a hő könnyen fellazítja, a láncok elcsúsznak, az anyag megolvad. A hőre keményedő anyagban a láncok kovalens keresztkötésekkel egyetlen óriásmolekulává állnak össze — ez a háló hevítésre nem enged, csak elbomlik.

Interaktív: hőre lágyuló vs. hőre keményedő

Válaszd ki a szerkezettípust, majd nyomd meg a Hevítés gombot, és figyeld, mi történik a láncokkal melegítésre!


C) Konkrét műanyagok

05

Addíciós műanyagok

Ezek a mindennapok leggyakoribb műanyagai. Mindegyik addíciós polimerizációval, egy C=C kettős kötést tartalmazó monomerből készül — a monomer és az ismétlődő egység összegképlete azonos. A monomer oldallánca (a helyettesítő atom vagy csoport) dönti el a tulajdonságokat.

Polimer (jel)Monomer (köznapi / IUPAC)Ismétlődő egységJellemző · felhasználás
Polietilén (PE)etilén / etén, CH₂=CH₂–CH₂–CH₂–fólia, zacskó, flakon, cső, játék
Polipropilén (PP)propilén / propén, CH₂=CH–CH₃–CH₂–CH(CH₃)–merevebb, hőállóbb; kupak, joghurtos pohár, autóalkatrész
PVC (poli(vinil-klorid))vinil-klorid / klóretén, CH₂=CHCl–CH₂–CHCl–csövek, ablakprofil, padló, műbőr (lágyítóval hajlékony)
Polisztirol (PS)sztirol / vinil-benzol, C₆H₅–CH=CH₂–CH₂–CH(C₆H₅)–eldobható pohár, habszivacs (hungarocell), csomagolás
PTFE / teflontetrafluor-etilén / tetrafluor-etén, F₂C=CF₂–CF₂–CF₂–tapadásmentes bevonat, hő- és vegyszerálló tömítés
PMMA / pleximetil-metakrilát–CH₂–C(CH₃)(COOCH₃)–üvegszerűen átlátszó, törésálló „üvegpótló", lámpabúra

Polietilén: LDPE és HDPE

Ugyanabból az egységből (–CH₂–CH₂–) a gyártási körülményektől függően kétféle polietilén készül. A különbség a lánc elágazottságában van, és ez végigcsorog a tulajdonságokon:

LDPE — kis sűrűségűHDPE — nagy sűrűségű
Láncerősen elágazólineáris, alig elágazó
Rendezettségaz ágak miatt lazán illeszkedik → kis kristályossága szálak szorosan pakolódnak → nagy kristályosság
Sűrűségkisebb (≈ 0,92 g/cm³)nagyobb (≈ 0,95 g/cm³)
Mechanikai jelleglágy, hajlékonymerev, szilárd
Felhasználásnejlonzacskó, sztreccsfólia, flakonkanna, cső, kupak, láda
🧩
A gondolatmenet: elágazás → kristályosság → sűrűség → mechanikai tulajdonság. Sok elágazás (LDPE) esetén a láncok nem tudnak szorosan pakolódni, ezért kisebb a kristályosság és a sűrűség, az anyag lágy. Kevés elágazás (HDPE) esetén a szálak szorosan illeszkednek, nagyobb a sűrűség, az anyag merev.

Az ismétlődő egységek szerkezete

PVC egység — a klóratom kiemelve
HH H HH H Cl Cl [ –CH₂–CHCl– ]ₙ
PVC: minden második szénatomon egy klóratom. Ez teszi merevvé és nehezen éghetővé; lágyító hozzáadásával viszont hajlékony (műbőr, tömlő).
PS egység — az aromás gyűrű oldalláncként
HH H HH H [ –CH₂–CH(C₆H₅)– ]ₙ
PS: az oldallánc egy nagy, merev benzolgyűrű (fenilcsoport). Kemény, törékeny, jól habosítható (hungarocell) — jó hő- és hangszigetelő.
PTFE (teflon) egység — csupa C–F kötés
F F F F F F F F [ –CF₂–CF₂– ]ₙ
PTFE (politetrafluor-etilén): minden szénatomon két fluoratom. A rendkívül erős, apoláris C–F kötés adja a hő- és vegyszerállóságot, valamint a tapadásmentességet (~260 °C-ig tartósan használható).
PMMA (plexi) egység — észtercsoportos oldallánc
HH HH CH₃ COOCH₃ [ –CH₂–C(CH₃)(COOCH₃)– ]ₙ
PMMA (poli(metil-metakrilát)): az oldalláncban egy metilcsoport és egy metil-észter csoport ül. Üvegszerűen átlátszó, törésálló — az „üvegpótló" plexi.
⚠️
PVA — figyelem, nem közvetlen polimerizáció! A polivinil-alkohol (PVA) nem vinil-alkohol monomerből készül, mert a vinil-alkohol instabil (azonnal acetaldehiddé alakul, tautomerizál). Ezért először vinil-acetátból gyártanak poli(vinil-acetát)ot (PVAc), majd ennek észter-hidrolízisével (elszappanosításával) alakítják ki a PVA-t.

06

Kondenzációs műanyagok

Ezek a polimerek polikondenzációval keletkeznek: kétfunkciós monomerekből, minden lépésben vízkilépéssel. A keletkező kötés fajtája adja a nevüket — észterkötés (poliészter) vagy amidkötés (poliamid) —, a bakelit pedig térhálós duroplaszt.

PET — a poliészter

A PET (poli(etilén-tereftalát)) a legismertebb poliészter. Két monomerből épül fel: egy kétértékű alkoholból, az etilénglikolból (etán-1,2-diol) és egy kétértékű savból, a tereftálsavból (benzol-1,4-dikarbonsav). A –OH és a –COOH csoportok között észterkötés jön létre, miközben víz lép ki.

PET ismétlődő egysége — az ÉSZTERKÖTÉS kiemelésével
–O–CH₂–CH₂–O– etilénglikolból C=O észter tereftálsavból (aromás) C=O észter –O–… [ –O–CH₂–CH₂–O–CO–C₆H₄–CO– ]ₙ
A PET láncot észterkötések (–CO–O–) fűzik össze, a merevséget a beépült benzolgyűrűk adják. Innen a kettős szerep: erős, átlátszó szál és palack (üdítős PET-palack, poliészter textil).
🌡️
Gyakori tévedés a PET-ről. A PET nem „a leghőállóbb műanyag". Üvegesedési hőmérséklete csak kb. 70–80 °C, olvadáspontja kb. 250–260 °C — ezért nem szabad forró folyadékot tölteni közönséges PET-palackba. Nála jóval hőállóbb a PTFE (teflon, ~260 °C tartósan) és a duroplasztok (pl. bakelit), amelyek egyáltalán nem olvadnak meg.

Nejlon — a poliamid

A nejlon (nylon) a legismertebb poliamid. A klasszikus nylon-6,6 egy kétértékű aminból, a hexametilén-diaminból (hexán-1,6-diamin) és egy kétértékű savból, az adipinsavból (hexándisav) épül fel. Az –NH₂ és a –COOH csoport között amidkötés keletkezik, víz kilépésével — ugyanaz a kötés, mint a fehérjék peptidkötése.

Nejlon (poliamid) ismétlődő egysége — az AMIDKÖTÉS kiemelésével
–(CH₂)₆– diaminból –CO–NH– amidkötés –(CH₂)₄– adipinsavból –NH–CO– amidkötés … [ –NH–(CH₂)₆–NH–CO–(CH₂)₄–CO– ]ₙ Az amidkötés (–CO–NH–) ugyanaz, mint a fehérjék peptidkötése; a láncok közti H-kötések teszik erős szállá.
A nejlont amidkötések (–CO–NH–) fűzik össze. A szomszédos láncok NH és C=O csoportjai közötti hidrogénkötések teszik nagy szakítószilárdságú szállá — harisnya, kötél, fogaskerék, ejtőernyő-selyem.

Bakelit — a térhálós duroplaszt

A bakelit a legrégebbi teljesen szintetikus műanyag: fenolból és formaldehidből keletkezik polikondenzációval, víz kilépésével. A fenol több ponton is reagál, ezért nem lineáris lánc, hanem sűrű térháló alakul ki — a bakelit tipikus hőre keményedő duroplaszt.

Bakelit — fenol-formaldehid térháló (duroplaszt)
CH₂CH₂ CH₂CH₂ OHOHOH A fenolgyűrűket metilénhidak (–CH₂–) kötik össze több irányban → térháló. Ezért nem olvasztható újra.
A bakelit térhálós szerkezetű, mert a fenol több szomszédos szénatomján is beépül egy formaldehidből származó –CH₂– híd. A kovalens háló miatt kemény, hőálló, elektromos szigetelő — kapcsolók, dugaljak, edényfülek anyaga.

07

Elasztomerek és a vulkanizálás

Az elasztomerek rugalmas polimerek: nagy erővel nyújthatók, majd az erő megszűntével visszaugranak. A legfontosabb a gumi. Alapanyaga a természetes kaucsuk — a gumifa nedvéből (latex) nyert cisz-poliizoprén, egy addíciós polimer, amelyben a láncok mentén szabályosan kettős kötések maradnak.

Kaucsuk és gumi

A kaucsuk a nyers, ragadós, hőre lágyuló poliizoprén — önmagában hidegben rideg, melegben ragadós, gyakorlati célra alkalmatlan. A gumi a kaucsuk vulkanizálásával előállított, rugalmas, tartós, lazán térhálós anyag.

A vulkanizálás

A vulkanizálás során a kaucsukot kénnel hevítik. A kén a szomszédos láncok kettős kötéseinél kén-hidakat (–S–S– keresztkötéseket) alakít ki, amelyek összefűzik a láncokat. Így a különálló láncokból lazán térhálós szerkezet lesz: az anyag rugalmas marad, de nem folyik szét és nem ragad — ez a gumi.

Vulkanizálás — kén-hidak két poliizoprén-lánc között
poliizoprén-lánc poliizoprén-lánc S S S S S S kén-hidak (–S–S–): keresztkötés a láncok közt
A kén a láncok közé –S–S– keresztkötéseket épít be. Ezek megakadályozzák, hogy a láncok végleg elcsússzanak, de engedik a nyúlást és a visszarugózást — így lesz a ragadós kaucsukból rugalmas, tartós gumi. Több kénnel keményebb, akár rideg ebonit keletkezik.
🚗
A vulkanizálás mértéke állítja be a keménységet: kevés kén → puha, rugalmas gumi (gumikesztyű, tömlő); sok kén → sűrűbb térháló, kemény gumi és a rideg ebonit. A gumiabroncs a nagy igénybevétel miatt közepesen sűrű térhálójú, koromerősítésű vulkanizált gumi.

Szerkezet → tulajdonság → felhasználás — összefoglaló

Szerkezeti jegyTulajdonságPélda
Lineáris, kevés elágazásszoros pakolás, nagy kristályosság → merev, szilárdHDPE (kanna, cső)
Erős elágazáslaza pakolás → lágy, hajlékonyLDPE (fólia)
Merev oldallánc (aromás)kemény, törékenyPS (pohár, hab)
Erős C–F kötéshő- és vegyszerálló, tapadásmentesPTFE (teflon)
Sűrű térhálóhőre nem lágyul, kemény, szigetelbakelit (duroplaszt)
Laza térháló (kén-hidak)rugalmas, visszaugrógumi (elasztomer)

Interaktív: műanyag-böngésző

Válassz egy műanyagot, hogy lásd a monomerét, ismétlődő egységét, jellemző tulajdonságát, felhasználását és — ahol van — az újrahasznosítási jelét!


D) Környezet

08

Környezeti hatás és újrahasznosítás

A műanyagok tartóssága a legnagyobb erényük és egyben a legnagyobb bajuk: a legtöbb szintetikus polimer a természetben évtizedekig–évszázadokig nem bomlik le, mert a talaj mikroorganizmusai nem ismerik fel a mesterséges láncokat. Ezért a hulladékkezelés és az újrahasznosítás kulcskérdés.

A hét azonosító kód

A csomagolásokon látható háromszögbe írt 1–7-es szám (a „körbeforduló nyilak") jelzi, milyen műanyagból készült a termék — ez segíti a szelektív gyűjtést és az újrahasznosítást:

KódRövidítésMűanyagTipikus felhasználás
♳ 1PET(E)poli(etilén-tereftalát)üdítős-, ásványvizes palack, poliészter textil
♴ 2HDPEnagy sűrűségű polietiléntejes-, mosószeres flakon, kanna, cső
♵ 3PVC (V)poli(vinil-klorid)cső, ablakprofil, padló, műbőr
♶ 4LDPEkis sűrűségű polietilénzacskó, fólia, flakon
♷ 5PPpolipropilénkupak, joghurtos pohár, szívószál, autóalkatrész
♸ 6PSpolisztiroleldobható pohár, tálca, hab (hungarocell)
♹ 7O / egyébminden más (PC, PMMA, PLA, réteges)vegyes, nehezen újrahasznosítható termékek

Interaktív: újrahasznosító-kód kereső

Kattints egy kódra, hogy megtudd, melyik műanyaghoz tartozik, mire használják, és mennyire hasznosítható újra!

Mechanikai és kémiai újrahasznosítás

Az anyagában történő (nem energetikai) újrahasznosításnak két fő útja van:

Mechanikai újrahasznosításKémiai újrahasznosítás
Elvea polimert megőrizve, fizikailag dolgozzák fela polimert lebontják kis molekulákig
Folyamataprítás, mosás, átolvasztás, újragranulálásdepolimerizáció: a láncot monomerekre / kiindulási anyagokra bontják
Kire jó?tiszta, egynemű hőre lágyuló műanyag (PET, HDPE, PP)vegyes, szennyezett hulladék is
PéldaPET-palackból poliészter szál (polár), új flakonPET hidrolízise / glikolízise → visszanyert monomerek → új PET
Korlátminden körben romlik a minőség; duroplaszt nem olvaszthatóenergia- és költségigényes
♻️
A PET a kémiai újrahasznosítás iskolapéldája, mert észterkötései célzottan hasíthatók: hidrolízissel (vízzel, savas/lúgos katalízissel) vagy glikolízissel (etilénglikollal) a lánc visszabontható a kiindulási monomerekre, amelyekből ismét tiszta, „új minőségű" PET építhető fel. A hőre keményedő (térhálós) műanyagok — pl. a bakelit — viszont nem olvaszthatók át, ezért anyagában alig hasznosíthatók.

Az égetés problémái — a PVC példája

A műanyaghulladék elégetésével energia nyerhető, de a nem tökéletes égés és a heteroatomok miatt veszélyes égéstermékek is keletkeznek. Kiemelkedően problémás a klórtartalmú PVC:

PVC égése (vázlat):   –CH₂–CHCl–  +  O₂  →  CO₂  +  H₂O  +  HCl↑
⚠️
A PVC (♵ 3-as kód) a legproblémásabb csomagolóanyagok egyike: klórtartalma miatt égetve HCl-t (és rossz körülmények közt dioxinokat) ad, újrahasznosítása pedig nehézkes. Ezért a modern csomagolásban törekednek a kiváltására.
🎯
A nagy összefüggés. Minden a monomer szerkezetéből vezethető le: a többszörös kötés → addíciós, a két funkciós csoport → polikondenzációs polimer; a lineáris lánc → hőre lágyuló (újraolvasztható, jól újrahasznosítható), a térháló → hőre keményedő (nem olvasztható) vagy laza térháló → elasztomer. Ugyanez az egység szabja meg a tulajdonságot (PVC klór, PTFE C–F, PET észter, nejlon amid), a felhasználást és a környezeti sorsát (a PET kémiailag visszabontható, a PVC égetve savas HCl-t ad).