A) Szerkezet
Mi az alkán? Szerkezet és általános képlet
Az alkánok (régi nevükön paraffinok) a telített, nyílt láncú szénhidrogének: csak szén- és hidrogénatomot tartalmaznak, és a szénatomok között kizárólag egyszeres kötés (C–C) van. „Telített", mert minden szénatom a lehető legtöbb (négy) másik atomhoz kapcsolódik — nincs benne többszörös kötés.
A nyílt láncú alkánok összegképlete CₙH₂ₙ₊₂ (n = a szénatomok száma). A gyűrűs telített szénhidrogének, a cikloalkánok általános képlete CₙH₂ₙ — két hidrogénnel kevesebb, mert a lánc két vége a gyűrűben összezáródik.
Minden szénatom sp³ hibridállapotú: a négy kötése egyenértékű, és tetraéderesen (térben) rendeződik el, a kötések közötti szög 109,5°. Az alkánokban kizárólag σ-kötés van — mind a C–C, mind a C–H kötés σ-kötés.
| Jellemző | Alkánok (paraffinok) | Cikloalkánok |
|---|---|---|
| Általános képlet | CₙH₂ₙ₊₂ | CₙH₂ₙ |
| Lánc | nyílt (elágazó is lehet) | gyűrűs |
| Hibridállapot | sp³ | sp³ |
| Kötéstípus | csak σ-kötés (C–C, C–H) | csak σ-kötés |
| Kötésszög | 109,5° (tetraéderes) | ≈ 109,5° (a kis gyűrűkben feszült) |
A metán tetraéderes szerkezete
A legegyszerűbb alkán a metán (CH₄). A központi szénatom sp³ hibridállapotú: a 2s és a három 2p pályából négy egyenértékű hibridpálya jön létre, amelyek a tér négy iránya felé, a lehető legtávolabb mutatnak egymástól. Így a négy C–H kötés egy szabályos tetraéder csúcsai felé irányul, a kötések közötti szög 109,5°.
B) A homológ sor és a nevezéktan
A homológ sor
Az alkánok homológ sort alkotnak: a sor minden tagja egy –CH₂– csoporttal (egy szén- és két hidrogénatommal) tér el a megelőzőtől. A hasonló felépítés miatt a tagok kémiai tulajdonságai is hasonlóak, fizikai tulajdonságaik pedig szabályosan, fokozatosan változnak a lánchossz növekedésével.
Interaktív homológ sor böngésző
Kattints egy alkánra a név → összegképlet → halmazállapot megtekintéséhez, és figyeld, hogyan nő a lánc atomszáma!
A homológ sor első tíz tagja
| n | Név | Összegképlet | Halmazállapot (25 °C) |
|---|---|---|---|
| 1 | metán | CH₄ | gáz |
| 2 | etán | C₂H₆ | gáz |
| 3 | propán | C₃H₈ | gáz |
| 4 | bután | C₄H₁₀ | gáz |
| 5 | pentán | C₅H₁₂ | folyadék |
| 6 | hexán | C₆H₁₄ | folyadék |
| 7 | heptán | C₇H₁₆ | folyadék |
| 8 | oktán | C₈H₁₈ | folyadék |
| 9 | nonán | C₉H₂₀ | folyadék |
| 10 | dekán | C₁₀H₂₂ | folyadék |
Rendűség, alkilcsoport, IUPAC-nevezéktan
Az elágazó alkánokban a szénatomok nem egyformák. Egy szénatom rendűsége azt mutatja meg, hány másik szénatomhoz kapcsolódik közvetlenül.
Az alkilcsoport
Ha egy alkánból elképzelésben elveszünk egy hidrogénatomot, alkilcsoportot (gyök, jele R–) kapunk. Az alkilcsoportok általános képlete CₙH₂ₙ₊₁–, nevük az alapalkán nevéből az „-án" → „-il" cserével keletkezik:
| Alapalkán | Alkilcsoport | Képlete |
|---|---|---|
| metán (CH₄) | metil | CH₃– |
| etán (C₂H₆) | etil | C₂H₅– |
| propán (C₃H₈) | propil | C₃H₇– |
| bután (C₄H₁₀) | butil | C₄H₉– |
Az IUPAC-nevezéktan lépései
Az elágazó alkánok rendszeres (IUPAC) nevét a következő lépésekben adjuk meg:
- Megkeressük a leghosszabb folytonos szénláncot — ez a főlánc, ez adja az alapnevet.
- A főláncot megszámozzuk: arról a végről indulunk, amelyik az első elágazáshoz közelebb esik, úgy, hogy az oldalláncok helyzetszámainak összege a lehető legkisebb legyen.
- Az oldalláncokat (alkilcsoportokat) betűrendben soroljuk fel, mindegyik elé a helyzetszámát írva (több azonos csoportnál di-, tri-, tetra- előtaggal).
Konstitúciós (lánc) izoméria
Az izomerek azonos összegképletű, de eltérő szerkezetű (és így eltérő tulajdonságú) vegyületek. Az alkánoknál a leggyakoribb a konstitúciós izoméria egyik fajtája, a lánc-izoméria: ugyanannyi szénatom egyenes vagy elágazó láncot is alkothat.
C) Tulajdonságok
Polaritás és másodrendű kötések
Az egyes C–H kötés gyengén poláris (a szén elektronegativitása valamivel nagyobb, mint a hidrogéné). A molekula egészének polaritását azonban nem egy-egy kötés, hanem a szimmetria dönti el: a tetraéderes elrendezésben a kötések dipólusai kioltják egymást.
Mivel a molekulák apolárisak, szilárd halmazállapotban molekularácsot alkotnak, amelyet csak a leggyengébb másodrendű kötés, a diszperziós (London-féle) kölcsönhatás tart össze. Ez a pillanatnyi, indukált dipólusok közötti gyenge vonzás — annál erősebb, minél nagyobb (hosszabb láncú) a molekula.
Fizikai tulajdonságok
Az alkánok fizikai tulajdonságait az apoláris jelleg és a (lánchosszal erősödő) diszperziós kölcsönhatás határozza meg.
Halmazállapot a lánchossz szerint
| Szénatomszám | Halmazállapot (szobahőmérsékleten) | Példa |
|---|---|---|
| C₁–C₄ | gáz | metán, etán, propán, bután |
| C₅–C₁₇ | folyadék | pentán, hexán, oktán… |
| C₁₈-tól | szilárd | paraffin (viaszok) |
További jellemzők
- Vízben nem oldódnak (apolárisak); apoláris oldószerekben viszont jól oldódnak („hasonló a hasonlóban").
- A víznél kisebb sűrűségűek — a folyékony alkánok a víz tetején úsznak.
- Az olvadás- és forráspont a lánchosszal nő (erősödő diszperziós kötés).
- Az elágazás csökkenti a forráspontot: az elágazó molekula gömbölyűbb, kisebb felületen érintkezik a szomszédaival, így gyengébb a diszperziós kölcsönhatás.
D) Kémiai reakciók
Kémiai reakciók — égés és szubsztitúció
Az alkánok kis reakciókészségű vegyületek: szobahőmérsékleten a legtöbb reagenssel nem reagálnak. Jellemző, hogy nem színtelenítik a brómos vizet (nincs bennük telítetlen kötés, így nem addícionálnak) — ez fontos megkülönböztető próba a telítetlen szénhidrogénektől. Két reakciótípusuk mégis kiemelt jelentőségű: az égés és a szubsztitúció.
1. Égés (oxidáció)
Az alkánok jól éghető anyagok; tökéletes égéskor (elegendő oxigénnel) szén-dioxid és víz keletkezik, miközben sok hő szabadul fel:
Általános alkánra (CₙH₂ₙ₊₂) az égés rendezett egyenlete:
A gyűrűs cikloalkánokra (CₙH₂ₙ) — mivel két hidrogénnel kevesebb van bennük — az oxigénigény is kisebb:
2. Szubsztitúció (halogénezés)
A szubsztitúció helyettesítési reakció: a molekulában egy atomot (itt egy hidrogént) egy másik atom (halogén) vált fel. Az alkánok UV-fény (vagy magas hőmérséklet) hatására reagálnak a halogénekkel — a metán klórozása lépcsőzetesen megy végbe:
A reakció nem áll meg az első lépésnél: a keletkező termékben is van még lecserélhető hidrogén, így továbbhalad:
| Képlet | Rendszeres név | Köznapi név |
|---|---|---|
| CH₃Cl | klórmetán | — |
| CH₂Cl₂ | diklórmetán | — |
| CHCl₃ | triklórmetán | kloroform |
| CCl₄ | tetraklórmetán | szén-tetraklorid |
A gyökös láncreakció mechanizmusa — interaktív
A metán klórozása három szakaszból álló gyökös láncreakció. A kulcsszereplők a gyökök: párosítatlan elektronnal rendelkező, igen reakcióképes részecskék (jelölésük a pont, pl. Cl•). Lépkedj végig a szakaszokon!
A teljes mechanizmus egyenletei
Iniciálás (láncindítás) — az UV-fény (hν) homolitikusan hasítja a klórmolekulát, két klórgyök keletkezik:
Propagáció (láncvitel) — a gyökök körfolyamatban újratermelődnek, így a lánc önmagát viszi tovább:
Termináció (lánczárás) — ha két gyök találkozik, közös elektronpárt képeznek, és a lánc megszakad:
Hőbontás és krakkolás
Magas hőmérsékleten, levegőtől elzárva az alkánok elbomlanak (hőbontás, pirolízis). A metán erős hevítésére hidrogén és — a feltételektől függően — acetilén vagy korom keletkezik:
Krakkolás
A krakkolás a hosszú szénláncú alkánok hővel (esetleg katalizátorral) történő feldarabolása rövidebb molekulákká. A kőolajiparban így állítanak elő a nehéz frakciókból értékesebb, rövid láncú üzemanyagokat és a műanyaggyártás alapanyagait (pl. etént). Például a dekán krakkolásakor egy telített és egy telítetlen rész keletkezik:
azaz a dekán → oktán + etén.
E) Előfordulás és felhasználás
Előfordulás — földgáz, kőolaj, oktánszám
Az alkánok a természetben elsősorban a földgázban (fő alkotója a metán) és a kőolajban fordulnak elő. A kőolaj sokféle szénhidrogén elegye; az alkotórészeket frakcionált desztillációval (a forráspontok szerinti lepárlással) választják szét.
Interaktív kőolaj-frakció böngésző
A desztillálótoronyban a kőolaj frakciói a forráspontjuk szerint válnak szét: lent a legnehezebb (legmagasabb fp.), fent a legkönnyebb (legkisebb fp.) párlatok. Kattints egy frakcióra!
Az oktánszám
A benzin minőségét az oktánszám jellemzi: azt méri, mennyire ellenáll a motorban a kopogásos (kalapálós) öngyulladásnak. A skála két referenciaanyaga:
| Referenciaanyag | Oktánszám | Viselkedés |
|---|---|---|
| izooktán (2,2,4-trimetilpentán) | 100 | nem kopog (ideális) |
| n-heptán | 0 | erősen kopog (rossz) |
Az elágazó láncú alkánok oktánszáma nagyobb, mint az egyenes láncúaké. Az oktánszám növelésére régen tetraetil-ólmot — Pb(C₂H₅)₄ — adagoltak a benzinhez, ma azonban már ólommentes benzint használnak (az ólom mérgező és tönkreteszi a katalizátort).
Felhasználás és jelentőség — összefoglalás
Az alkánok modern életünk legfontosabb energiahordozói és vegyipari alapanyagai:
| Terület | Felhasználás |
|---|---|
| Energia, fűtés | földgáz (metán) és PB-gáz (propán-bután palackos gáz) tüzelőanyagként |
| Üzemanyagok | benzin, kerozin (sugárhajtómű), dízelolaj — a kőolaj frakcióiból |
| Vegyipari alapanyag | szintézisgáz előállítása (lásd lent), krakkolással etén és más alapvegyületek |
| Oldószerek | apoláris szénhidrogén-oldószerek (pl. hexán, kőbenzin) zsírok, festékek oldására |
| Kenés, viaszok | kenőolajok, paraffin (gyertya, kozmetikum) |
A szintézisgáz
A metánból vízgőzzel, magas hőmérsékleten szintézisgáz állítható elő — ez a szén-monoxid és a hidrogén elegye, a metanol- és ammóniagyártás kiindulási anyaga: